 |
HITELEK
|
 |
 |
HITEL & TÁMOGATÁS
|
 |
 |
Szavazás
|
 |
|
| |
 |
Hitel szótár
|
 |
 |
|
 |
 |
Adós: az a természetes személy, aki jogosult a bank szolgáltatásának igénybevételére, akinek a bank a kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeget bocsát rendelkezésre.
Adóstárs: az a természetes személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. A bank a hitelezés feltételéül előírhatja adóstársként különösen házastárs (élettárs), valamint a fedezetül lekötött ingatlan tulajdonosainak bevonását. Az adós kötelezettségei ugyanolyan mértékben terhelik az adóstársat.
Albetétesítés: társasházi lakások telekkönyvi nyilvántartására vonatkozó kifejezés. Az a földhivatali eljárás, melynek során az egyes társasházi lakások a társasház törzsszámához igazodó sorszám szerinti "alszámot" kapnak. Az albetét szám az egyes társasházi lakások egyedi helyrajzi száma, mely alapján a lakás egyedileg beazonosítható. A földhivatal az albetétesítést kérelemre, jogerős használatba vételi engedély alapján kezdi meg. Azonban az albetét földhivatali megnyitása nem feltétlenül jár együtt a vevő adott lakásra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésével.
Biztosíték: az adós kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei teljesítésének biztosítására nyújtott, egyedi ügyfélszerződésben és annak mellékletét képező biztosítéki szerződésben felsorolt biztosítékokat jelenti.
Bővítés: az olyan építési munka, amelynek során a lakás, lakóépület, annak alapterületének növelésével legalább egy olyan lakószobával bővül, amelynek alapterülete meghaladja a 12 m2-t.
Devizabelföldi: az a természetes személy, aki rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal).
Devizakülföldi: az a természetes személy, aki nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és azzal nem is rendelkezhet.
Emeletráépítés: meglévő épület – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszínt létesítése érdekében.
Esedékesség napja: az az egyedi ügyfélszerződésben meghatározott nap, amikor az adós a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit teljesíteni köteles.
Építő vagy építtető: az a magánszemély, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, akinek a nevére az építési engedély szól.
Értékbecslés: a jelzálogjoggal terhelendő ingatlanra vonatkozó szakvélemény, mely az adott ingatlan forgalmi értékét állapítja meg. Bank az általa elfogadott értékbecslők ingatlan értékelését fogadja el a hitelbírálathoz.
Fedezet: gyűjtőfogalom, mely magában foglalja azon biztosítékokat (pl.: ingatlan, kezesség stb.), melyekből a bank nem szerződésszerű adósi/adóstársi teljesítés esetén választása szerint kielégítést kereshet, azaz kinnlévősége megtérülhet.
Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön és a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, amennyiben a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenység keretében veszi igénybe.
Folyósítás napja: az a nap, amikor a bank a kölcsönt az adós rendelkezésére bocsátja.
Futamidő: az egyedi ügyfélszerződésben rögzített időtartam, amely alatt az ügyfélnek a kölcsönt vissza kell fizetnie. A futamidő első napjától kezdődik a kölcsön törlesztő összegeinek és törlesztési ütemezésének – annuitás módszerével történő – meghatározása. E nap egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja.
Használatbavételi engedély: az építésügyi hatóság által kiadott engedély, mely tanúsítja, hogy az adott építmény az építési és egyéb engedélyezési terveknek megfelel, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Használatbavételi engedély hiányában az építményt használni nem szabad.
Használt lakás: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, új lakásnak nem minősülő lakóegység.
Hitelbírálat: összetett banki kockázatelemzési munkafolyamat, mely a konkrét hiteligénylés kapcsán állapítja meg a bank által folyósítható hitel nagyságát. A bank saját hitelbírálati szabályzata alapján többek között vizsgálja az igénylő vagyoni - jövedelmi viszonyait, fizetési fegyelmét, a kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét.
Hitelbiztosítéki érték (HBÉ): A 25/1997. (VIII.1.) PM rendeletnek megfelelően a hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke. Megállapítása során figyelembe kell venni a bank által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait, amelyek várhatóan a jövőben bármely tulajdonost megilletnek.
Hitelfedezeti érték: valamely ingatlannak az óvatos becslés elvén meghatározott forgalmi értéke. Olyan hosszú időtartamú érték, amely lehetővé teszi, hogy az ingatlan a jelzálogjog időtartama alatt kockázatmentes hitelfedezetként szolgáljon, hosszú távú és változatlan értéket képviselve.
Hiteltermékek: banki szolgáltatások. A bank meghatározott feltételek teljesülése esetén az ügyfél számára felhasználható forrásokat bocsát rendelkezésre, amelyeket meghatározott feltételek mellett visszakér.
Hirdetmény: a bankfiókokban (ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségekben) kifüggesztett, a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az adóst (adóstársat) terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, a kamatszámítást módszerét, minimális igénylési feltételeket, benyújtandó dokumentumokat, jövedelemvizsgálattal kapcsolatos feltételeket tartalmazó közlemény.
Jelzálogbank: a jelzáloglevelek révén forrást gyűjtő, jelzálog alapú hitelezést folytató szakosított hitelintézet. Jelzáloghitelt bármely hitelintézet nyújthat saját forrásai terhére, de csak a jelzálogbank bocsáthat ki jelzáloglevelet, ami forrásul szolgál a hitelezéshez.
Jelzálogjog: A zálogjog egyik típusa. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálognak valamely közhitelű nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Jelzálogjog tárgya lehet ingatlan, hajó, repülőgép. Ingatlant csak jelzálog útján lehet elzálogosítani. Az elzálogosított ingatlan a tulajdonos birtokában marad, a jelzálogjog fennállása alatt rendeltetésszerűen használhatja, de gondoskodnia kell értékének megőrzéséről.
Kamat: Az adós által az igénybe vett kölcsön használatáért a kölcsönnyújtónak fizetendő, rendszerint időarányosan térítendő pénzösszeg. A kölcsönadott pénz ára. A kamat az egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett ügyleti kamatláb alkalmazásával kerül kiszámításra.
Kamatperiódus: a kölcsön ügyleti kamatára vonatkozó azon időszak, amely alatt a megállapított ügyleti kamat mértéke állandó, a kölcsönszerződés szerint nem változhat. A jelzáloghitelek esetében a kamatperiódus hossza egy, vagy öt év lehet, amelyek közül az ügyfél a hitelbírálatot megelőzően választhat. A hitel teljes futamideje alatt azonban a választott kamatperiódus nem változtatható meg. A bank a hirdetményében határozza meg és teszi közzé az ügyfelek által választható kamatperiódusokat.
Kamattámogatás: Kamattámogatást vehet igénybe minden olyan magyar állampolgár, valamint a munkavállalói Közösségen belül szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, aki Magyarországon munkavállaló és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt (továbbiakban: támogatott személyek). A jogszabály az új lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez korszerűsítéséhez igénybe vehető kétféle kamattámogatást különböztet meg:
a) Jelzáloglevelek kamattámogatása: Lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez támogatott személynek, valamint lakásszövetkezeti és a társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsönök törlesztésének megfizetéséhez az állam jelzálog hitelintézet útján támogatást nyújt a jelzáloglevél egész futamidejére, de legfeljebb az alapul szolgáló kölcsönök futamidejének első 20 évére.
b) Kiegészítő kamattámogatás: Házaspár (ha legalább egyikük támogatott személy) vagy gyermekét nevelő támogatott személy veheti igénybe új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a 30 millió forintot meg nem haladó összegű – a telekár nélkül számított, általános forgalmi adót (a továbbiakban ÁFA) tartalmazó – építési költség vagy vételár finanszírozására. Az építési költségek illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb tizenöt millió forint összegű hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a bank vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke nem haladja meg a mindenkor hatályos jogszabály szerint alkalmazható mértéket (ez jelenleg évi 6 százalék).
Kezelési költség: a bank munkadíja. A kezelési költség aktuális mértékét a mindenkor hatályos vonatkozó hirdetmény, a kölcsönszerződés megkötésekor érvényes mértékét az egyedi ügyfélszerződés tartalmazza. A kezelési költség alapja a folyósított kölcsön, illetve az ügyleti év elején fennálló teljes tartozás összege.
Kezes: az, aki kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adós nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A bank csak készfizető kezességvállalást fogad el: ekkor a Kezes nem követelheti, hogy a bank a követelést először az adóstól vagy az adóstárstól hajtsa be.
Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.
Kölcsönszerződés: az adott szolgáltatás, kölcsönfajta (beleértve a bank által közvetített állami támogatást is) tárgyában a bank és az adós között létrejött teljes szerződéses dokumentációt jelenti, ezek: a bank Üzletszabályzata, az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), egyes kölcsönfajtára vonatkozó ÁSZF, az egyedi ügyfélszerződés adott kölcsönfajtájára vonatkozó hirdetmény.
Közeli hozzátartozó: (a Ptk. 685. § b) pontja szerint) házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér. A hitelügylet lebonyolítása során közeli hozzátartozónak tekintjük azokat az adóstársakat, akiknek a személyi igazolványuk vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állandó, vagy ideiglenes lakcímük (tartózkodási hely), vagy a vezetéknevük egyezik, vagy kérelmükben a közeli hozzátartozói kapcsolat fennállásáról nyilatkoztak, továbbá a közeli hozzátartozói kapcsolat születési-, házassági anyakönyvi kivonattal is igazolható.
Közjegyzői okirat: olyan a közjegyzőkről szóló törvényben rögzített alakiságokkal bíró közokirat, mely közhitelesen tanúsítja az okiratba foglalt tényeket, illetve, hogy azok a valóságnak megfelelnek. Az okirat a hitelezéssel összefüggésben lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozáselismerő) nyilatkozat, amely az ügyfél közjegyző előtt tett kötelezettségvállalását rögzíti a kölcsönszerződés alapján. A kölcsönszerződés kerülhet közjegyzői okiratba foglalásra, ezt nevezzük kétoldalú közjegyzői okiratnak, ebben az esetben az ügyfél és a bank a közjegyző előtt írja alá a kölcsön nyújtás/visszafizetés feltételeiről szóló okiratot.
Közvetlen támogatások: A kormányrendelet a fenti címszó alatt: - a lakásépítési (- vásárlási) kedvezményt, - a fiatalok otthonteremtési támogatását, - a megelőlegező kölcsönt, - az akadálymentesítési támogatást és - az adó-visszatérítési támogatást tárgyalja, amelyek csak a támogatást igénylő(k) méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók. A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele továbbá, hogy az igénylő rendelkezésére álló anyagi eszközöket az építési költség (vételár) kiegyenlítésére használja fel. Az igénylő rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatások nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának az eladási árát is, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatással, valamint a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével.
Lakáshitel: lakás, lakóingatlan, adásvételét, bővítését, felújítását vagy korszerűsítését finanszírozó, ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott hosszúlejáratú kölcsön.
Lakószoba: a kormányrendelet szerint a lakásigény mértékének meghatározásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül a lakószoba fogalmába az alábbi helyiségek tartoznak: a) félszoba: hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. b) szoba: hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. c) Általános követelményeknek megfelelő szellőzése és megvilágítása van (ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára/folyosóra nyílik), fűthető, pinceszinti helyiség nem lehet.
Lejárat napja: az egyedi ügyfélszerződésben meghatározott határnapot jelenti, ameddig legkésőbb az adósnak a kölcsönszerződés alapján a bank irányában fennálló tartozásait meg kell fizetnie.
Méltányolható lakásigény: a lakás lakószobáinak száma és a lakás – telekárat nem tartalmazó – építési (vásárlási) költsége az együtt költöző családtagok számától függően megfelel a jogszabályban szereplő értékeknek.
Minimálbéres finanszírozás: nincs hitelképesség vizsgálat, azaz az ügyfélnek nem az általános szabályok szerint kell a törlesztő képességét igazolnia, hanem jelen pont alapján elegendő legalább a mindenkori minimálbér mértékét igazolni. Az egyéb ügyfél-minősítési és fedezetértékelési szabályzatok által előírt vizsgálatokat el kell végezni.
Opciós érték: az az érték, amely összegre a bank által elfogadott értékbecslő az adott ingatlanra opciós vásárlási kötelezettséget vállal.
Támogatott személy: a magyar állampolgárok, valamint a munkavállalói közösségen belül szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy - aki Magyarországon munkavállaló és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt.
Teljes hiteldíj-mutató: 3 hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vagy egyéb ingatlan vásárlására. építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsönök esetén a teljes hiteldíj mutató a különböző ajánlatok összehasonlítására, az Ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál, az ügylet tényleges terheit mutatja százalékos formában. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az Ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban – a prolongálási költség, a késedelmi kamat, az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a biztosítási és garanciadíjak, az átutalási díjak kivételével - fizetett összes költségekkel csökkentett hitelösszeggel. A THM számításnál az Ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket, valamint a harmadik személynek fizetett költségek közül az Ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját és lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját kell figyelembe venni. A THM számításának képletét az erről szóló jogszabály (jelenleg a 41/1997.(III.5.) számú kormányrendelet) tartalmazza.
Tetőtér beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.
Törlesztőrészlet: a hirdetményben rögzített módszerrel, az egyedi ügyfélszerződésben meghatározott rendszerességgel és összegben, az ügyfél által fizetendő összeg.
Tőketartozás: az első törlesztésig a folyósított kölcsönösszeg, utána annak a megfizetett törlesztőrészletek tőketartalmával csökkentett értéke.
Tulajdoni lap: a Földhivatal által nyilvántartott, kiadott tanúsítvány, mely adott ingatlanra vonatkozóan közhitelesen igazolja az ingatlan nyilvántartás által bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények fennállását, a bejegyzés, feljegyzés iránti eljárás megindulását, valamint az adott ingatlan földhivatal által nyilvántartott adatait.
Új lakás: az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel, vagy nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles.
Ügyfél: a lakossági hitelezés vonatkozásában bármely személy, akinek a bank kölcsönügylet kapcsán pénzügyi szolgáltatást nyújt, vagy akivel szerződéses jogviszonyba lép, ideértve a kölcsönügylethez kapcsolódó biztosítéki szerződés kötelezettjét is (különösen zálogkötelezett, kezes, óvadéknyújtó)
Ügyfélszerződés: az ügyfél és a bank között valamely kölcsönfajta tárgyában létrejött egyedi ügyfélszerződést jelenti.
Ügyleti év (ügyfélév): a futamidő kezdő napjától – illetve további ügyleti év esetén a kezdő nappal megegyező naptári naptól – számított egész naptári év.
Zálogjog: olyan jogosultság, amelynek alapján a jogosult – amennyiben követelését az adós a kötelezettség esedékességekor nem egyenlíti ki – a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítés nyerhet. A zálogtárgyból való kielégítés általában bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik.
AJÁNLAT KÉRÉS
|
 |
 |
|
 |
|
|
 |